Elfelejtett azonosító

Kezdőlap

Keresés az oldalon

Utolsó hozzászólások

Erdőkertes képviselő testülete

Erdőkertes

Weboldal

A terület évszázadok óta legnagyobb részben a Váci Püspökség, kismértékben a veresegyházi gazdák birtoka. A XX. század fordulója körül a Püspökség birtokértékesítése után a területen 3 nagybirtokrész alakult ki:
1898. 478 kat. hold. kincstári birtok
1903. 1135 kat. hold Roheim birtok
1907. 659 kat. hold. Palotai birtok

Az 1880-as évek országos filoxéra járványa új szőlőkultúra kialakítása érdekében a figyelem a homoktalajok felé fordult. Roheim Samu ezt és az épülő villamosvasút terveit és a nagyvárosok urbanizációs ártalmait ismerve jó üzletet látott a terület megvásárlásában. Célja egy modern szőlő- és borgazdaság megvalósítása mellett, a városi lakosság részére a zöldövezetben egy felüdülést biztosító település kialakítása. (Innen a városi elnevezés ötlete.)
Erdőirtás után 360 holdon szőlőt telepít. Az agyagbázisra téglagyárat épít, kiépül a Roheim-telep (kastély, téglagyár, cselédlakások, a kor legkorszerűbb présháza, pince és karbantartó műhelyek), amely Veresegyház külterületi lakóterülete, egyben az új település magja is. Munkaerőt kezdetben a környék falvai, a betelepülők, majd összeköttetés révén Tisza István miniszterelnök által (aki Roheim budapesti villájának a lakója) váci fegyencek és hadifoglyok alkotják.
Az 1910-re elkészített parcellázási térkép 970 lakótelket, névvel ellátott úthálózatot, templom, iskola, temető és piac helyét is kijelöli. Roheim a fiáról, aki később világhírű etnográfus lesz utcát és a Magas partot Géza hegynek nevezteti el. Az értékesítések dátumát 1910. október 1-jével jegyezték be, függetlenül a vásárlás időpontjától. Ezt az időpontot tekinthetjük tehát a község születésnapjának. A cselédek és mezőgazdasági munkások mellé zömében újpesti munkások és kistisztviselők települnek. Az 1911-ben meginduló vasúti közlekedés még a Roheim-telepnek nem biztosít vasúti megállót.

1918. tavaszán a 3-400 fős lakosság részére Kőhídkertek néven vasúti megállót építenek. Ezt megváltoztatva Roheim eléri, hogy az eredeti terveinek megfelelően a település neve Erdőváros legyen, amely név rendkívül ingerelte az anyaközséget. Még ebben az évben megindul az iskola szervezése. 1918 őszére már tanévnyitót hirdetnek a Schvarcz Mártontól bérelt épületben.

Erőteljes fejlődés a háború utáni konszolidáció után indul meg. Magas rangú tisztviselők felvásárolják a kincstári birtokot. Kialakul a „Tisztviselőtelep”, ahol virágzó szőlő és gyümölcsösök létesülnek. 1924-ben már saját temetőt nyitnak és megindul a törvényhatósági kövesút építése Veresegyházától Galgamácsáig. 1928-ra elkészül egy új két tantermes Klebensberg típusú iskola. Megélénkül az egyházi élet. A templomkertben 1928-ban keresztet, majd 1929-ben haranglábat, majd 1930-ban új harangot szentelnek. Megkezdődik a szervezkedés a templomépítésre is, amely azonban a világválság miatt majd egy évtizedre megakadt.

A mozgalmi élet is fellendül, melynek fő területe a Krena kocsmában és a Medve csárdában összpontosul. Színjátszó csoport, dalárda és sportkör alakul. Megalakul az Erdővárosi Hegyközség, melynek első elnöke Kosinszky Viktor szőlész, nyugalmazott minisztertanácsos, 1904 és 1914 között a korábbi Párizsban székelő Nemzetközi Borbizottság elnöke.

Roheim Sámuel eladósodik, a sok kölcsönt nehezen tudja törleszteni, s így az irányítást átveszi a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Rt.

1931-ben megindul egy újabb nagyarányú parcellázás. A Géza hegyen magaslati strandfürdőt építenek, amelyet helyi buszjárat köt össze a MÁV állomással. Nagyarányú lakásépítési akciót indítanak. Kiadják az Erdővárosi Naplót. Somkúti István, helyi tulajdonos, filmrendező és operatőr Erdővárosi szüret című filmjét külföldön is vetítik. 1933-ban bevezetik a villanyt, 1935-ben postaügynökséget hoznak létre. Orvosi javaslatra sokan érkeznek az ózondús levegőre, asztmás betegségük gyógyítására. Rangos tulajdonosok települtek a községbe (Dr. Balázsi Ferenc nyugalmazott minisztertanácsos, dr. Angyal Dezső FM agrárkutató, dr. Lipták Pál egyetemi tanár, dr. Genhart Tibor főorvos, dr. Valló József csendőr alezredes, Páncél Lajos szerkesztő a Kosinszky villába a Sík család, Pejer Károly többszöri miniszter, aki 1947-ben a helyi sportkör díszelnöke, a Cseresznyefa soron építkezik, Jányi Gusztáv vezérezredes, a későbbi hadseregparancsnok a Tisztviselőtelepen nyaralótulajdonos, stb.)
1940-re felépül a római katolikus templom. 1940-től 1949-ig tart a veresi képviselő-testület sikertelen névváltoztatási akciója (Erdőháza, Erdővár, Újfalu)

A háborús évek alatt a fejlődés megtorpan. A strand, a Fővárosi Elektromos Művek, a Roheim kastély, a női szabók országos egyesületének birtokába, a téglagyárat Kleckhner úr vásárolja meg. A volt Roheim telepen zsidó munkaszolgálatosok dolgoznak. 1944. október közepétől tankcsapdák ásására zsidókat deportálnak a téglagyárba. Közöttük volt Szép Ernő író, aki ezt az embertelen időszakot „Emberszag” című könyvében írja le.

A térség fölött 1944. augusztus 20-án légi csata zajlott le. Két német gépet lelőttek, amelyből az egyik a Palotai sírja közelében zuhant le. 1944. október 29-én hajnalban több mint egy órás orosz légitámadás folyt a községen áthaladó német hadoszlop ellen.

A front közeledésére az állomás melletti katonai raktárat felgyújtották, a téglagyárat kiürítették, a vasúti síneket felszaggatták, és az elektromos vezetékeket megsemmisítették. A szovjet csapatok december 9-ére elfoglalták a községet.

A birtokosok nagy része épületeiket hátrahagyva elmenekült. A háborús károk, a fosztogatások és rongálások jelentősek voltak. A Pestre járók ebben az időben kénytelenek voltak a szentjakabi HÉV megállóhoz gyalogolni, hogy munkahelyükre juthassanak.

1945-ben a lakosság nagyarányú közreműködésével helyreállították a vasúti közlekedést. Lassan felpezsdül az élet. A cselédlakásokból kultúrtermet alakítanak ki, újjá alakítják a sportkört, a 257 tanköteles részére 1948-tól fokozatosan igénybe veszik a volt Roheim kastélyt is, amely sokáig orosz kórházként működött a front alatt.

A mai Fő út sarkán óvoda létesült. A földosztást 1945-ben a Palotai birtokon hajtották végre, ahol egy évig 1950-ben tsz. is működött. Mivel a területet önellátónak nyilvánították, a közellátás rendkívüli volt. 1955-ben egy fővel helyi kirendeltség jött létre a községben. Még ez év június 16-án miniszteri határozat születik a község önállóságáról. 1956. július 22-én 30 választási körzetben tanácstagokat választanak. Ezt követően július 29-én az alakuló ülésen megválasztották elöljáróságát. A község 7 tagú vezetői közül csupán egy rendelkezett közigazgatási gyakorlattal. A lelkesedés viszont nagy volt, ami segítette a feltornyosuló problémák megoldását. A vezetők részére fő gondot jelentett a közellátás, a középületek hiánya, az elavult villanyhálózat és a rendkívül gyenge minőségű úthálózat. A két község közötti határvonal megállapítása még évekig elhúzódik, mivel a rendelet nem tartalmazott támpontot. A lakosság úgy tudta, hogy a két község között húzódó vasútvonal jelenti a határvonalat. Veresegyház azonban ennél lényegesen kedvezőbb helyzetet tudott biztosítani magának.

1959-ben a budafoki borforgalmi tulajdonában lévő lepusztult présház egy részét kultúrházzá alakították át. Ezután rendkívüli mértékben megélénkült a község kulturális élete. Rendszeres filmvetítés indul, színvonalas színjátszó kör, tánckar és dalárda működik. Még ebben az évben a sportpálya elköltözik a Fő térről és a bányató mellett alakítanak ki új pályát. A labdarúgó szakosztály mellett női és férfi kézilabda, valamint asztalitenisz szakosztály alakul.

A strand helyén üdülő, majd OKISZ vezetőképző, a ’70-es évektől pedig a Fővárosi Szociális Otthon működik.

1960-ra elkészül a Thököly út sarkán az orvosi rendelő orvosi lakással együtt. A következő évben az új tanácsházát is átadják a Fő téren, amelynek szerepét eddig a volt romos Medve csárda, majd a Géza úti pártház töltötte be. 1960-ban a községet a váci járástól a gödöllőihez csatolták. Közben a kultúrházat életveszélyessé nyilvánították, ezért 1967-re a Fő úton felépítették a klubkönyvtárat, ami a lehetőséget biztosította a falu kulturális életének.

1968-ban a felsőbb szervek az akkori politika szerint újra egyesíteni kívánta a két községet. Az óriási ellenállás miatt ezt akkor példanélküli módon nem tudták megvalósítani.

Erre az időre esik a palackos gáz elterjedésének korszaka. Mivel már 456 palack volt a községben, az ÁFÉSZ a Rákóczi utcában cseretelepet létesít 1968-ban. Ebben az évben nyílik meg a Krizsán-féle házban a fogorvosi rendelő.

A következő évtizedre jellemző az új munkahelyek létesülése a községben. A volt présház teljes felújításával és a cselédlakásokból való kiköltöztetéssel, az ALU-ROCK üzemet létesít, ahol a világ minden tájára eljutó alumínium kerti bútorokat készítik. A volt szeszfőzde átépítésével a gödöllői GANZ helyi üzemében villanyóra alkatrészeket készítenek. A dunakeszi konzervgyár gyümölcsvágó telepet létesít. Mivel a Klebensberg típusú iskolát átépítik 4 tantermet óvodába, helyére a Népruházati Ktsz. varrodát telepít.

1973-tól bővítik a tanácsházát, amely épülettömbbe elhelyezést nyer a postahivatal és a rendőrőrs.

A terület beépítésének következtében megromlott a víz minősége. Ivóvíz-ellátási gondok jelentkeztek. Az óvoda udvarán 90 méteres kutat fúrnak, amelynek bő vízhozama még később is el tudta látni a község intézményeit és a környező üzlethálózatot.

Ezt az időszakot az olajkályhák korszakának nevezhetjük. Tüzelőolaj-kút létesül a Nemes és Rákóczi út sarkán. A közintézményeknél, üzemeknél hatalmas tartályokat helyeznek a földbe, biztosítva ezzel a folyamatos ellátást. Létrejön a tanácsi építőbrigád és megindul a szolgálati lakások építése és kialakítása.

1974. januárjában a TV Hét című műsorával felkavarta az új iskola építése körüli állóvizet. Óriási mértékű társadalmi munkával 1976-ra elkészül az új 16 tantermes iskola, amelyhez 1977-re normál méretű tornatermet is átadnak. Ez akkor egyedülálló volt a környéken. Azóta sok község részvételével itt minden évben karácsonyi kupát rendeznek. A következő évben új kézilabdapálya és lőtér is épül. A Fő téren parkosítanak és Blaskó János „Család” című kompozíciójával elhelyezésre kerül az első szobor a községben. Már üzemel a Véndiófa étterem is, és sor kerül a villanyhálózat felújítására, a buszforduló, buszvárók és járdák építésére.

Az 1980-as években a fejlődés tovább folytatódik. Új orvosi rendelő és óvoda épül a Rákóczi úton. Egyre sürgetőbbé válik a község vízhálózatának kiépítése, hiszen még 21 közkút működik a faluban. A létesülő úttörőtábor mellett 1983-ban 250 m-es próbafúrást végeznek. Vízzáró réteg hiányában a fúrás sikertelen, ezért 1984-ben létrejön a vízműtársulás és megalakul az első gáztársulás is, amelyet az olajválság hívott létre. Az üzemek mellett 1986-ban a lakóházi bekötések is sorra kerültek. A téglagyár 1985-ben befejezte a termelést. Bár itt tervezték a legkorszerűbb új gyár létesítését, de a kutatófúrások, az agyag mésszel szennyezettségét mutatták ki, ezért a tervtől elálltak.

A téglagyár helyét a 1990-es években felparcellázták és rajta lakótelepet, a bányatóból pedig horgásztavat létesítettek.

A következő évtized jellemzője az általános ellátottság minőségi javulása. 1990-ben a környéken először kiépül a kábeltévé hálózat. Megindul a rendszeres autóbusz-közlekedés, amely a községet összeköti a fővárosi 3-as metróval. A földalatti telefonkábel építésével majdnem egy időben megindul a csatornahálózat építése. Az évtized közepére a dízelvontatású vasútvonal villamos vasútvonallá épül át. 1996-ban az általános Iskola a Neumann jános Általános Iskola nevet kapja, egyszersmind felavatják Borsos István szobrászművész Neumann domborművét.1998-ban az úttörőtábor helyén ifjúsági tábor épül ki és megkezdődik a rendszeres nyári táboroztatás.

A 2000-es évekre jellemző a község létszámának erőteljes növekedése. Sokan a fővárosból települnek ki a máig is jó levegőt biztosító zöldövezetű településre. Az újabb parcellázások lehetővé tették a község további fejlődését.

2001-ben Autonóm Speciális Szakiskola létesül.
2002-ben öt buszváró épül.
2003. nyarán átadják az új Borostyán Bt. gyógyszertárát.
2003-ban a község önállóságának évfordulóján (VII. 29.) a Fő út és a Vácegresi út sarkánál emlékkeresztet állítanak, amelyet azóta az évforduló napján minden évben megkoszorúznak.
Épül a szoborpark, felavatják Horváth István „Isten keze” című alkotását. Ez év augusztus 25. és 31. között a Kossuth rádió Déli harangszó című műsorában községünket mutatja be.

Október 17-én felújított számítástechnikai termet avatnak az iskolában, amelyhez szponzorcégek számítógépeket ajándékoznak.
November 14-15-én a Neumann János Általános Iskolában Neumann Napokat rendeznek, amelynek vendége volt és előadást tartott dr. Bakonyi Péter az Informatika és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Beck Mihály akadémikus és dr. Dömölky Bálint, a Neumann Társaság tiszteletbeli elnöke. Leleplezik Horváth István Neumann János mellszobrát az iskola épületében.

2004. január 24-én átadásra kerül a faluház és könyvtár, amelyet az Ady Endre Művelődési Ház felújításával és emelet ráépítésével hoztak létre. Ez év májusában helyreállított ősi útkeresztet szentelnek fel a régi Újfalusi és Vácbottyáni út kereszteződésénél. Épül a kerékpárút, a járda és a szilárd burkolatú utak is gyarapodnak.
Megnyílik a Teleház a Valló-féle házban, ahol számítógépek, számítástechnikai és irodai eszközök állnak rendelkezésre.
A nyár folyamán átadásra kerül az ifjúsági táborban az úszómedence.
A szoborparkban felavatják Aszalós László „Napbanéző” c. szobrát.
Szeptembertől helyi buszjárat, októbertől szelektív hulladékgyűjtés indul a községben.
November 26-án átadásra kerül a Neumann Iskolához csatlakozó új iskolaépület.

2005-ben indul a helyi Zöld Rádió adása, FM 92,4 MHz-en.
A nyár folyamán a Szentsarok lakóinak emlékére keresztet állítanak a Géza utca végén.
A Faluház előtt átadják Horváth István ekvatoriális napóra és szökőkút alkotását.
November 28-án a felújított orvosi rendelőből átalakított egészségház kerül átadásra.
December 9-én a volt Roheim villa helyén (Fő út - Béke út sarok) megnyílik a CBA áruház.

2006. február 4-én felszentelik az evangélikus templomot a Nemes utcában. Még ebben a hónapban, február 16-án átadják az új postahivatalt a felújított Nemes utcai szolgáltatóház tömbjében, ahol takarékszövetkezet és kereskedelmi egység is működik.

Júniusban Meszlényi Molnár János Ikaros bukása című alkotásával bővül a szoborpark.
A MÁV állomáshoz közel kiépül a parkoló, és a Nemes utcában a református templom építése is folytatódik.
Adatvédelmi elvek | Moderálási elvek | Rendszerismertető | Impresszum | Kapcsolat | Created by Art Legion
Page load time: 0.191622 | Megtekintett oldalak száma: 1